I. Nemzetközi óvodástalálkozó_Interkulturális és nyelvi képzés az Industrieviertelben
Az Industrieviertelben első alkalommal került egy ilyen típusú rendezvény megrendezzésre. A találkozó célja az idegen nyelvvel történő találkozás magától érthetődőségének támogatása és a gyermekekben az idegen nyelv iránti érdeklődés felkeltése volt. A magyar gyermekeket kis csoportokba osztva, gazdag játékos program fogadta. A közös éneklés, tánc, és játékok közben a gyermekek folyamatosan kommunikáltak egymással, és barátságok születtek.
A résztvevő óvonők beszámolója: „Mikor megérkeztünk hangulatos terítés, asztal közepén piros fehér zöld szalvéták gyertyák vártak bennünket. A tízóraizáshoz már megterítettek a vendéglátók, így étkezéssel kezdtük a délelőttöt. Az asztalnál minden magyar gyermek mellé egy osztrák gyermek ült.
Tízórai után játék következett. Különféle kuckókat alakítottak ki a tágas csoportszobában.
Volt babaszoba, babakonyha, autós sarok, építőszőnyeg, rajzsarok, asztalos műhely, hatalmas tornatermek, zene szoba. Ez utóbbi helyiségben 4-5 kisgyermek nyugodtan elvonulhatott beszélgetni, pihenni, relaxálni. A mi lányainknak a baba szoba tetszett a legjobban, itt kezdtek el játszani. A fém esztétikus edényekben Anna és Léda megfőzte az ebédet, Petra pedig megterített. Vendégségbe hívták Leát és Dominikot, akik a meghívást elfogadták. Ők németül beszéltek a lányokhoz a mi lányaink pedig magyarul.
A fiuk a különböző építőjátékok kipróbálása után az autó pályát vették birtokba. Itt sem okozott problémát a két nyelv, hiszen az autó egy hangon berreg.
Az asztalos műhelyben is kipróbálhatták tehetségüket. Szeget vertek, fűrészeltek, csiszoltak.
Gyermekeink képet is készítettek, három színből. A festékeket felnőtt segítségével centrifugálták. A színek kiválasztásánál jól tudták németül is a színeket. Csodálatos szép munkák születtek, amit természetesen mindenki hazahozhatott.
Amikor minden gyermek végzett, körbe rakták a székeket és a fonalas játék következett, amit minden kisgyermek nagyon élvezett. A szabály: meg kellet mondani a saját keresztnevét és valakinek dobni kellett a fonalat, visszafelé pedig akinek dobta a fonalat annak a nevét kellett mondani. Gyerekek jó memóriával rendelkeztek, hamar minden gyermek név szerint szólította egymást.
Zenére saját habitusának megfelelően mozogtak táncoltak, voltak akik szaladgáltak majd a zenét ha kikapcsolta az osztrák kolléganő a megadott színhez, számkártyához kellett szaladni. A színeket magyarul is jól ismerték az osztrák gyerekek is.
A gyakorlatban is megismerhettük a beszéd és mozgás egymásra gyakorolt hatását, ennek eszközeit. Hétköznapi eszközök alkalmazását a mozgásos nyelvoktatás során. Például fonaljáték egy játék, amely átéri a világot. A kézügyesség jelentőségét a nyelvoktatásban. Számos játékötlettel lettünk gazdagabbak. Mindenki feltöltődve boldogan, elégedetten búcsúzott a vendéglátóktól és a
szervezőktől. A határok eddig sem tudták elfelejtetni a népek közötti összetartozást, a kulturális és nyelvi eredetet. Most hogy e területen már a határok eltörlésével kibővült lehetőségeink vannak, kiemelten fontos ezek tovább építése, folyamatos fejlesztése.
A mi feladatunk és felelősségünk ezeknek kiemelt szerepet adni. Lehetőségeinket a szakmai és emberi együttműködésre maradéktalanul használni , kihasználni. Az összefogás eredménye,a tapasztalat csere és nem utolsósorban szakmai barátság már eddig is minket igazolt .
A kölcsönös együttműködés valódi segítséget nyújt munkánkban, hiszen ebben a felgyorsult társadalmi ,gazdasági közegben nekünk sincs túl sok időnk a külön -külön gondolkozásra!
Közös Európában élünk. A jövő Európa! Ahhoz, hogy jóban legyünk a szomszéddal meg kell értenünk a szomszédot! Ez a projekt ezt a célt szolgálja!"